A budaörsi mekis benzinkutas parkolóban találkozó, 17:00 -kor indulás Aligára. Két helyen is csatlakoztak hozzánk, mármint NaSa, TomiSztár, Alföldi Gabi, Mitich, társasághoz. Herceghalomnál csatlakozott An-Dee, megkegyelmeztünk neki, nem kellett repülőrajttal csatlakoznia, befordultunk a benzinkútra, és szépen összeálltunk. Innen már hatan futottunk tovább. A következő csatlakozásnál magunkhoz öleltük Patesz család idősebb férfi tagjait. “Kis” 🙂 kerülővel, de vidáman, mentünk tovább Aligára.
Aligán már vártak ránk a “stérberek” (Hofi, Zsolti, és “kis” kedvencünk Bulldog ). Így meg is lett a díszes tízes csapat. Egyeztettük az információkat, lejelentkeztem a szervezőnél. Gyors, finom vacsorát toltunk, majd tanácskozás a szervezővel az ötös teremben. Megnéztük, mi baja lehet a HP nyomtatónak, és ezt jól át is beszéltük, persze a másnapi feladatokkal együtt.
Az idei rendezvény teljesen más volt mint az eddigiek. Egyszerre indultunk hajnali 5:15 kor a szervezővel, és szépen kísértük végig az ellenőrző, elemózsia kiosztó útján. Polgárőrökre vártunk, időmérő stoppolókat osztottunk és TomiSztárnak vissza kellett menni újra elmagyarázni, mit-miért, hogyan nyomkodjanak. Közben szép lassan kialakultak a képek, mi is lesz a feladatunk.
Tamás, a szervező annyira megbízott bennünk, hogy két nehéz szakaszt két három fős csapatra bízott, akiknek “csak” az volt a feladata, hogy felügyelje a KRESZ szabályok betartását, valamint vigyázzunk, ne alakuljanak ki forgalmi dugók. Ha vége a futó és bringás áradatnak mehetünk Haza. Négy motoros pedig végig megy, ahol baj van, ott segít. Gyorsan kijelöltem két kis FK -t, TomiSztár, Gruber Zsolt. Egyszer csak ott maradtunk hármasban, Bulldog, Hofi, NaSa. Futkostunk a futók és a bringások után, magyaráztuk miért menjenek egy sorba, miért ne biciklizzenek a bal oldalon és mentőt hívtunk. Sajnos két eseményünk is volt. Az első, amikor is egy bringás az árokban tért magához és nem tudott semmit arról hogyan került oda. Ehhez képest elég csúnyán nézett ki, vér, és karcolás mindenhol, kicsit a füle is leszakadt. Aztán megint monoton figyelmeztetés, miért is, hogyan is kellene közlekedni. Később bekövetkezett a második esemény, majdnem teljesen olyan volt, mint egy korábbi versenyen, jobb kanyar, emelkedő és pikk-pakk a hölgy bringás elesett, kiderült epilepsziás rohamot kapott. Mentő jött s hamar el is vitte, a bringát is hamar elvitték. Az Aszófő -i állomástól Aklaiig volt a mi szakaszunk. Nagyon zavaros lett a helyzet, ahogy közeledett a vége. Hihetetlen torlódás alakult ki az induló itatónál. Bulldoggal, nagyon hamar megoldottuk, felszámoltuk a torlódást. Kvázi egyirányosítottuk az utcát, és ettől elmúlt a probléma. Valamikor 20 óra körül túlhaladt rajtunk a verseny, ezért szépen összeszedelődzködtünk és elindultunk haza. Előbb Hofi hagyott el minket, majd villogós, dudálós búcsúzkodással elváltunk Bulldoggal.
Nagyon jó volt, nagyon jók voltunk, jövőre is minket kérnek. Köszönöm minden motoros társamnak az odaadó munkáját.
Nasa
Áron fiammal (alias KisPatesz) pénteken délután indultunk Ikrényből, hogy a 81-es bodajki elágazásáig motorozva a Sandokan panziónál bevárjuk a budapesti különítményt. A gooogle térkép és a saját várakozásunkat is jelentősen túlteljesítve érkezett meg az 5 főből álló csapat (NaSa, Tomi, Mitich, AnDee, , mint kiderült egy kiadós fagylaltozás lassította le őket.
Mórtól NaSa “felelőtlenül” átengedte nekem a felvezetést, én pedig Bakony alji gyerek, mint a szódás lova, a megszokott útvonalon keresztül vezettem át őket a Bakonyon, Veszprém majd Balatonvilágos felé.Ez mintegy 30km-el hosszabbra sikerült a NaSa által tervezettnél. 8 óra előtt pár perccel bemotoroztunk az aligai versenyközpontba, ahol Hofi , Buldog és Zsolti már ” kiváló” kedélyállapotban vártak bennünket. Fény derült a Zsolti által a fórumon korábban rejtélyesen feltett “HP” kérdésre is, majd felmérve a szervezők által kínált vacsora menü paramétereit, inkább egy közeli sütödés kínálatát céloztuk meg. Hurka, kolbász, sült hal, sör, üdítő alapozta meg az esti szakmai eligazítást Bulldog, NaSa, Zsolti szobájában, ahol egy soha nem látott útvonal-biztosítási feladat körvonalai rajzolódtak ki számunkra, igaz ekkor még , hogy Yoda mester szavait idézzem ” a jövő ködbe burkolózott”, viszont BullDog szobájában megcsodálhattuk azt a falilámpát, aminek a fényereje még Edison-t is elkápráztatta volna.
Este 10 órakor néhányan még felkerestük a rendezvény sátort, ahol 40-50 rendező serényen eligazítást tartott. Felszedtünk 10 db útvonal leírást, majd ki-ki nyugovóra tért. Reggel 4:15-re terveztük a felkelést, de ezt Hofi és Bulldog ennél is korábbi motorindítása kissé átírta (tankolni és kávézni mentek). 4:45-kor a teljes csapat felsorakozott az épület előtt , A fiammal nekiálltunk NaSa szélvédőjét megtisztogatni, hiszen egy “zongoristának” (értsd Yamahás, NaSa terminológia szerint) ilyen feladatokat is teljesíteni kell egy BMW motoron, főleg ha az FK motorról van szó majd libasorban átvonultunk a rajtvonalhoz. Friss balatoni szellő segítette az ébredést, csodálatos idő ígérkezett.
Gyors eligazítás után a szervezőkkel kiderült , hogy pontosan mi is lesz a mai feladat. 10 motorosunk egy szervezői autóval 05:30-kor elindult a mezőny előtt, hogy a teljes Balaton-kerülés, minden jelentős forgalmi szempontból érzékeny pontján végighaladva leellenőrizze, készen állnak-e az adott ponton az oda vezényelt polgárőrök, amennyiben még nem, úgy azok beérkezéséig ellássa a szükséges feladatokat, majd tovább haladjon. Ilyen sokszor egy nap alatt még soha nem állítottam le és indítottam újra a motoromat. Abszolút rekord!!! Valahol Balatonfűzfő és Balatonalmádi között az egyik megállónál a csapat kis gyakorlással dobta fel a hangulatot, ami Bulldog videóján kiválóan látható. Hárman beálltunk egy szabad parkolófelületre háromszöget alkotva, bennünket pedig Gruber Zsolti kerülgetett Rili megszégyenítő ügyességgel. Hármunk távolsága egyre fogyott, míg végül Zsolti már nem tudta hova betenni a Paneropa-t. A következő megállónknál, kényszerpihenőnknél Bulldogot szemelte ki a csapat és különféle ugratásokkal, csipkelődésekkel igyekezett a nyugalmát erősíteni. Tihany mellett történt az az eset, amikor egy parkolóban megállva, rögtönzött “Hogyan szereljünk szét rövid idő alatt egy DL650-et” flashmob-ot ütöttünk össze BullDog számára, aki szemmel láthatóan egyre jobban érezte magát. A “Bulldog tréning” csúcspontját a Balatonakali megállónál rögtönzött virágátadás jelentette. A csapat rögtönzött pipacsszedéssel majd “szeretünk Bulldog ” felkiáltás melletti átadással próbálta kiengesztelni a “NAGY EMBERT”. A videón jól követhető, hogy sikerült. Egyébiránt az Aszófő-Zánka közötti két részre bontott szakaszon három-három motorosunk egészen este 8-ig rótta a köröket, biztosítva a versenyt, segítve az autósokat, rendezve a rendetleneket. Erről bővebben az érintettek tudnak mesélni, ugyanis Zánkától 4-en (Zsolti, Mitich, KisPatesz, Patesz) a rendező kocsival továbbmentünk, hogy a hátralévő mintegy 150 km-et az eddig megszokott módon ellenőrzőpontról ellenőrzőpontra, frissítőponttól-frissítőpontra, útkereszteződésről-útkereszteződésre végigjárjuk. Köveskál és Salföld közötti körforgalomnál Mitich-el posztoltunk, hogy a polgárőrök beérkezéséig terelgessük a bicikliseket, autósokat. Itt már nagyon komolyan meleg volt és úgy éreztem magam a tűző napon a kereszteződésben állva, mint a lováról leszállított huszár, akit gyalogosan küldenek a győri vár visszafoglalására 1598-ban. “Meleg volt a helyzet” Megérkeztek polgárőreink és így mi a római útnak nevezett szakasz végén utolértük Zsoltékat. Itt azt a feladatot kaptuk, hogy menjünk előre Badacsonyörsre a Varga pincészetbe. Ez normál körülmények között egy igen testre szabott feladat lehetett volna, de motorosként csak korlátozott lehetőségekkel bírt. Kacsint A Varga pincészet területén volt egy igen érdekes szakasza a versenynek, ahol is a futók egyik frissítőpontja egy pinceszakaszban volt található. No nem bort kaptak a futók, de a hely érdekessége minden bizonnyal doppingszerű lökést adott a verseny további folytatására. A pincészet területén a rendező kocsira várva mit tehet egy lováról leszállított UBE huszár? Hát bepillantottunk a Varga pincészet mintaboltjába, hogy megtréfáljuk egy kicsit a 4 marcona motoros betoppanásakor kicsit megszeppent pénztáros hölgyeket. Először azt bizonygattam a hölgyeknek , hogy a látszat csal, valójában Mitich rendőr (volt is rajta egy Police feliratú póló), majd inkább az ábrázata alapján hihetőbb NAV-os kolléga verzióra tértünk át. Persze ők is poénra vették a dolgot, amit Mitich és Zsolti egy-egy üveg bor vásárlásával nyugtázott.
A nap folyamán a hőmérséklet jócskán 25 fok felett volt, csak akkor volt valamelyest elviselhető, ha haladtunk. No de mint mondtam talán nem is számlálható alkalommal megálltunk egy-két percre a tűző napon, majd indulás tovább. Valahol Balatonboglár előtt (Bélatelep) sikerült egy hosszabb pihenőt kapnunk, ahol ki ki betankolt egy Hambit vagy hurkát. Az életünk innen sokkal perspektívikusabbnak tűnt, bár jellegében mitsem változott.Megállás minden ellenőrzőponton, jelentősebb kereszteződésben, útvonal “törés”nél. Ilyen helyeken a felvezető autó személyzete kis sárga fényérzékelős, automata villogó lámpákat szerelt fel macskaügyességgel a villanyoszlopokra, táblákra, ahol kellett, hogy a sötétben ideérő futók, kerékpárosok lássák a követendő irányt, közben mi biztosítottuk a helyzínt. Este felé a megállásokat követő elindulások egyre érdekesebbek lettek. Egy-egy kint felejtett oldaltámasz, lassította a folyamatot és jelezte, hogy a 13-14 óra motoron eltöltött idő nem múlt el nyomtalanul. Mielőtt még valaki azt hinné, hogy az egész nap csak viccelődéssel telt az nagyot téved. Összességében csak a szombati versenynap folyamán reggel 5:30-tól 23:30-ig voltunk motorunk nyergében kisebb megszakításokkal. amikor motoron ültünk vagy forgalmat irányítottunk maximálisan koncentrálni kellett, ha megállhattunk egy kicsit akkor persze viccelődéssel oldottuk a feszültséget, főként egymás motorjára téve “baráti” megjegyzéseket, kihasználva a rendelkezésre álló motormárka választékot. (BMW, Yamaha, Honda).
Finoman szólva is egy unikális verseny volt ez az Ultrabalaton, részben eltért minden eddigi tapasztalásunktól, de azért főbb elemeiben mégis a megszokott volt. Erőt próbáló, hosszú nap volt mögöttünk, sok-sok élmény egy kiváló társaságban. Az újoncok remélem megfelelő ízelítőt kaptak az UBE csapat hangulatból.
Patesz
Bulldog
Follow